56-os SZÖVETSÉG

Köszöntő

                                                                                                                             Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak
                                                                                                                                       hagyd örökűl ha kihúnysz: A haza minden előtt.


Köszöntöm Önt az 56-os Szövetség Országos Szervezetének honlapján!


Történelmi példák, dicső múltunk kovácsolták és kovácsolják egybe nemzetünket  vallási és etnikai hovatartozástól függetlenül. Megújult honlapunknak célja is  összetartozásunk szellemében emlékeink ápolása 1956-os Forradalmunk és Szabadságharcunk felidézésével, sajtócikkek, irodalmi művek, személyes emlékek tükrében. Az  1956-os Forradalom és Szabadságharc történelme a nemzeti öntudat, a kötelességtudás, a szilárd jellem tanítója, nevelője, amely  hirdeti a magyar nép szabadságvágyát, hazaszeretetét. 12 boldog napig tartott ez az eufólikus érzés, mely életünk végéig megdobogtatja szívünket! Ezt adjuk tovább hagyatékul gyermekeinknek, unokáinknak, minden kedves barátunknak, a jövő nemzedékének!

Itt betekintést nyerhetnek  Szövetségünk életébe! Érzékeltetni szeretnénk gondjainkat, nehézségeinket,  örömeinket, hisz valamennyi  életünk része.

Bátran mondjuk el, amikor kellett tettük a dolgunkat, nem gondolva a kegyetlen megtorlásra, családjaink jövőjére,  hittel bíztunk egy igazságos szebb világban!

Hatalmas erő az együvé tartozás! Harcolt ha kellett fegyverrel vagy anélkül a munkás a mérnök, a diák, a felejthetetlen pesti srácok. Éljünk a lehetőséggel amíg vagyunk, személyes élményeink, hazaszeretetünk és az eszme lángjának parázson tartása tartsa életben Forradalmunk emlékének világító lángját, hisz elszánt összefogásunk legyőzte egy óriási erővel ellenünk forduló nagyhatalom tankokkal felvonuló gigászi seregét! Hányan áldozták életüket, hányan lettek a megtorlás áldozataivá! Pontos számuk még ma sem ismert!  

Múltunk kötelez! Egy utolsó nagy nekifutással megmutatjuk magunkat hisz itt a 60. évforduló!

Tegyünk érte közös akarattal, hogy az utánunk következő nemzedék ne felejtse, de tegyen érte, hogy az 1956-os Forradalom és Szabadságharc izzó fénye soha ne halványuljon el, a lyukas zászló maradjon örök mementó honfitársaink életében. Ezt kívánná tőlünk az 56-os Szövetség áldott emlékű alapítója Krassó György is, de így érzünk valamennyien!

 


                                                                                                               Tisztelettel és  szeretettel:


                                                                                                                                                                           Styop Ferencné
                                                                                                                                                            az 56-os Szövetség országos elnöke

 

 

 

 

Építési napló



Az ember, ha megérik benne az építkezés gondolata és összegyűlt a kezdéshez megfelelő tőkéje elkezdi terveztetni álmai házát. A tervek megfelelősége esetén indul a beruházás és kezdődik a kivitelezéssel kapcsolatos minden olyan esemény, amely sok ideget őröl fel és roppant kompromisszumok elé állítja halandót. Az építkezés folyamata lassúnak tűnik és sok-sok magyarázatra szorul a megalkuvási folyamat. Amikor azt hinné a beruházó, hogy készen van, akkor jön a fenntartással az állandó karbantartással és belakással kapcsolatos gondok tömege. Talán ettől válik értékessé, széppé és mindig új gondolatokra sarkallóvá az élet.

A szövetség életében is 2007-től új építkezés indult meg abban a szép reményben, hogy más lesz a szemlélet, más lesz az irány, hogy majd nem kaphatnak volt munkásőrök 56-os emlékérmet és nem tesszük ki az eszmét bujkáló ávós ideológiák martalékának. Az építkezésen dolgozó minden munkás tette a dolgát a magasztos szellemiség megvalósulása érdekében, új lendületet kapott a szövetségbe tömörült bajtársak lelkesedése. Az újonnan megválasztott vezető jó irányban indította el a csapatát és jól fogta össze a kollektívát. Az új elnökválasztást meg is nyerte. Igaz nem volt más pályázó.

Ez a folyamat tartotta is magát addig, amíg valami fejbe szállt dicsőség, vagy a feljebbállók túlzott méltányossága során létrejött elbizakodottság meg nem szállta volna a légkőrt. Egyre több panasz érkezett a területről a kedves vezető magatartására és az ezt kritizálni próbálók elleni viselkedésre. Eluralkodott az a szemlélet, hogy választott tisztségviselő csak akkor bukhat, ha valami sötét pénzügyi visszaélésbe keveredik, különben a 4-5 évig szóló mandátuma megvédi őt a csúfos bukástól, a tisztségből való visszahívástól. Tehát ő a korlátlan úr, a kakas a saját szemétdombján.

Egy ideig próbált a stáb, a közvetlen környezet magyarázgatni, mert ő sem látott még tisztán. Próbált a szövetség életére olyan hatást gyakorolni, ami nem rombol, nem bont vissza falakat. De a vízmérték valahol defektet kapott és már nem volt egyenes a magatartás. A nagy vezér egyre inkább dicsekedett azzal, hogy ő milyen közel áll a még nagyobb vezérhez és környezetéhez. Lenézte és elkezdte gyűlölni azokat, akiket eddig maga mellett tudhatott. De ha csak azokat nézte volna le akik mellette álltak. Emberszámba sem vette a tagságot, azokat a bajtársakat, akik börtönbe voltak, akik életük legnagyobb és legszebb részében üldözöttek és kiszolgáltatottak voltak. Ha beszélni akartak vele azt csak körülményes úton engedélyezte, vagy egyáltalán nem, mert ő volt az az úr, aki mások felett állt képzelt nagyságos hivatalában. Neki csak azok a dolgok voltak fontosak, amit a nagyobb vezér és stábja kívánt és ezt a butaságát bizonyítva, felszegett fejjel, kihúzott mellel be is vallotta. Egy dologra azonban nem volt figyelmes. Arra, hogy akik 56-ban harcoltak az igazságért a szabadságért a függetlenségért azok nem akármilyen gyerekek, azokkal nem lehet még egyszer eljátszani a személyi kultusz hatalmát, az ávós módszerek rettenetét. Azok odaütnek és nem simulékonyak a módszereik, hanem egyenesek, mint a vonalzó.

A hangulat egyre romlott, feszültebb és már majdnem ellehetetlenült. A küldöttgyűléseket 2012 –től nem tartotta meg, mert tudta, hogy ha a küldöttek együtt vannak és élnek demokratikus jogaikkal, akkor ő veszít. Az elmulasztott küldöttgyűlések miatt a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség kétszeres mulasztásos törvénysértésnek minősítette a történteket és utasította a tisztújító küldöttgyűlés összehívására, mivel mandátuma 2015.02.16-án lejárt. Az ügyészség utasításának sem téve eleget –mert ugyebár ki az az ügyészség, amikor én vagyok a szervezet elnöke- a Fővárosi Törvényszék intézkedett és tárgyalást tűzött ki a rend helyreállítására. A Fővárosi Törvényszék nem találta alkalmasnak a nagyembert arra, hogy megszervezze és lebonyolítsa a tisztújítást, ezért a nagy-budapesti elnököt bízta meg a küldöttgyűlés összehívásával és a tisztújítás lebonyolításával. A Törvényszék folyosóján, több ember jelenlétében deklarálta, hogy majd „bezáratja” a szövetséget és elintézi a barátjánál, a  nagyobb vezérnél, hogy a jövőben egy fillért se kapjon a szövetség.

Az elmúlt év október 7-én került sor a tisztújításra, ahol egyhangú szavazás mellett választottak új elnököt. A nagyvezér természetesen nem volt jelen a választáson. A régi hatalmasság már nem hatalmas. Szánalmas idős emberke benyomását kelti, de azért ott van még a dac. A szövetség alapszabályát megszegve és a törvényes előírásokat figyelmen kívül hagyva többszöri felszólítás ellenére a mai napig sem volt hajlandó a hivatala átadására, illetve az átadás-átvétel személyes lebonyolítására. Ő csak megbízott útján kívánja teljesíteni kötelezettségét. Betegségére hivatkozva menekül a korábbi munkatársai elől és a személyes kontaktustól is irtózik. Nem úgy, mint a felsőbb hivatal vezetőitől, akiknek hívására –mint kurátor- azonnal elmegy még betegen is.

Ma már bőven 2016-ot írunk. Az építkezés folytatódik. Bízunk abban, hogy felépül az a ház, amely megfelel 1956 szellemiségének, híven szolgálja a forradalmárok és szabadságharcosok érdekvédelmét, közös otthona lehet az elesett és egyre apadó tagságnak. Új tagok felvételét hirdettük meg. Kinyitottuk az eddig érthetetlen módon bezárt kapukat. Jelentkezők bőven  vannak és reméljük tovább szolgálják és viszik 1956 eszmeiségét.


Budapest, 2016. június 6.



                                                                                                                                                                         ’56-os Szövetség
                                                                                                                                                                     Országos Elnöksége


Oldal tetejére

56-os Szövetség